Magyarországon 100 emberből 65 (Budapesten 75) használ mobiltelefont, s bizonyára sokuknak megfordul a fejében, vajon mekkora egészségügyi kockázatot vállalnak. S a mobil csupán kis része a sugárzó eszközöknek...

A vad médiahíreknek köszönhetően egyre nagyobb a félelem a tartós sugárzást kibocsátó eszközöktől, a vezeték nélküli telefonoktól, a mobiloktól, az otthoni WLAN hálózatoktól. A bizonytalanság már csak azért is nagy, mivel még az orvosok és a tudósok sem tudtak közös nevezőre jutni abban, hogy mennyire veszélyesek vagy veszélyesek-e egyáltalán az ilyesfajta eszközök. Évente tanulmányok tucatjai jelennek meg, amelyek új és még újabb ismereteket tartalmaznak a lehetséges egészségügyi kockázatokról.

Elektroszmogban élünk

Ami mindenesetre tagadhatatlan: valamennyien elektroszmogban élünk. Leegyszerűsítve így nevezik azt az elektromágneses teret, amelyet az elektromos berendezések keltenek működésük közben. Fontos jellemzőjük az esetleges egészségkárosodás szempontjából a frekvencia, ami megadja, hogy hányszor változik meg egy másodperc alatt az elektromágneses tér erőssége és iránya.

Elektroszmogban élünk: ha tetszik, ha nem, körülvesz bennünket az elektromágneses sugárzás

A nagyfeszültségű távvezetékek és például az elektromos árammal működő háztartási gépek (köztük a televíziók) alacsony frekvenciás tereket állítanak elő. A közepesen nagyfrekvenciás mezők keltését a rádió-, televízió- és mobiltelefon-adóállomások rovására írhatjuk, míg magas frekvenciájú sugárzást bocsát ki a mobiltelefon vagy a mikrohullámú sütő. Az igen nagy rezgésszámú terek valóban komoly egészségkárosodást okozhatnak, de ezt valószínűleg mindenki tudja, aki hallott már röntgensugárzásról vagy radioaktivitásról.

A sugárzás emberekre gyakorolt hatása a frekvenciától függően eltérő: az alacsony frekvenciájú sugárzás áthatol az emberi testen, a növekvő rezgésszámmal viszont csökken a bemeneti mélység. Nézzünk egy példát a mobilok világából: az olyan telefonoknál, amelyek a D-hálózatban 900 MHz-cel sugároznak, ez a mélység például 2,5 cm, az E-hálózatú 1800 MHz-es mobiltelefonok esetében pedig csupán 1 cm. Tagadhatatlan azonban, hogy ilyenkor egyfajta hőhatás lép fel. Ez utóbbi jelenségre az emberi test nedveiben szabadon mozgó ionok adnak magyarázatot. Ha gyorsan változó rádióhullám-rezgések érik őket, akkor erősen súrlódnak egymáshoz, s a testfelület közelében meleggé alakítják az elektromágneses energiát. Megijedni persze nem kell, hiszen itt csupán század fokokról van szó, s amennyiben az emberi test 1 Celsius fokkal vagy annál kisebb mértékben melegszik fel, nem kell a testre és az egészségre nézve veszélytől tartani.

Nem bizonyították

Nem kevesen vannak azonban, akik cseppet sem nyugodtak. Sokan panaszkodnak alvászavarról, fejfájásról vagy általános rossz közérzetről, s a termikus hatásokkal nem lehet magyarázni ezeket az egészségügyi problémákat. Nem véletlen, hogy szerte a világon nagyszabású kutatások folynak, tanulmányok készülnek, amelyeknek most kézzelfogható bizonyítékokkal kell szolgálniuk.

Az elmúlt évek kétségkívül legátfogóbb elemzése az Interphone-tanulmány, amelyben 15 ezer személy vesz részt. A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet, a WHO égisze alatt 13 országban végzik. A nemrég nyilvánosságra hozott dán kutatási eredmények egyik, valószínűleg sokakat érdeklő megállapítása szerint: nem lehet összefüggést kimutatni a mobiltelefon-használat és az agydaganat kialakulásának gyakorisága között. Hasonló eredményre jutottak Németországban is a vezeték nélküli telefonokat vizsgálva: sem ezek, sem a mobilok nem növelik a rosszindulatú tumorok kialakulásának kockázatát, még intenzív napi használat mellett sem. Mindez táplálja a reményt, hogy a magas frekvenciájú sugárzás nincs rákkeltő hatással az emberi szervezetre, bár igazán biztosak csak pár hónap múlva lehetünk, amikor összegyűjtik és kiértékelik az egyes országok eredményeit.

Hasonló bizakodásra ad okot a németországi Hürthben található Nova Intézet „Szakértői vélemény a WLAN egészségügyi ártalmairól” című tanulmánya, amely egyértelműen leszögezi: a rádióhálózatok intenzív használatával járó megterhelés jelentősen alacsonyabb, mint amennyire az általánosan félelmet kelt. Még az Access Point közvetlen környezetében mért 0,0025 W/m2-es sugárzás is legfeljebb a határérték 0,025%-át éri el.

Más tanulmányok azonban, így például a francia „Naila tanulmány” eltérő eredményre jutottak. A kutatás bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a mobiltelefon-állomások közelében 2,35-szörösére emelkedik a tumorkockázat. Néhány tényező azonban enyhén szólva is megkérdőjelezi a tanulmány relevanciáját: a 34 megbetegedés eseti száma túl alacsony, a 967 résztvevő kiválasztása nem specifikus, valamint a többi rákkeltő ok figyelembe vétele teljes mértékben hiányzik. Így bár említésre méltó ez az aggodalomra okot adó eredmény, tudományos szempontból mégsem lehet neki nagyobb jelentőséget tulajdonítani.